A magyar nép meg tud élni a hazájában, ha a profit hatalma nem rabolja ki, és ha az országok viszonyát az együttműködés, az egyenjogúság, a szolidaritás és nem az egymás legyőzését parancsoló profit törvénye uralja. Vidékfejlesztési programunk alapelemei a népességmegtartás, a közjót szolgáló agrármodell kialakítása, a minőségi élelmiszer termelés, az idegenforgalom erősítése, földünk és vizeink nemzeti tulajdonban tartása. Ennek szellemében felülvizsgáljuk az EU csatlakozási szerződést és a nemzetközi kötelezettségeinket.

> Van, ami nem tehető pénzzé: a termőföld. A 90-es évek földprivatizációs törvényei előkészítették a terepet a földspekulációnak, és azóta zajlik a külföldiek zsebszerződés útján történő földhöz jutása. Kezdeményezzük a földtörvény módosítását, amely megakadályozza a külföldiek földtulajdonszerzését a moratórium lejárta után is, elővásárlási jogot biztosítunk a fiatal helyben gazdálkodók számára, földhasználatot biztosítunk a mélyszegénységben élők számára a közösségi földprogram keretében az önkormányzatokon keresztül.

> A csatlakozási szerződés módosítása: A korábbi kormányok kiárusították a vidéki társadalom érdekeit az agrárbiznisz és a nagyberuházások haszonélvezői javára. Élelmiszer piacainkat megnyitottuk az EU 15-ök gazdáinak adott támogatások 25%-áért. A csatlakozási szerződés hátrányos pontjait felülvizsgáljuk akár EU-tagságunk megkérdőjelezése árán is, megvédjük az élelmiszerpiacainkat, a multiknál a „80% hazai – 20% külföldi” arány kötelező betartatásával.

> Vidék Bankja: Létrehozzuk a Vidék Bankját, amely alacsony kamattal kínál hosszú távú hiteleket a megfelelő vidéki célcsoportoknak. Támogatjuk, hogy az önkormányzatok helyi pénzhelyettesítőket alkalmazzanak.

> A mezőgazdaság népességmegtartó képessége: Vidékmentő programunk jövőképe a fiatalokkal újra benépesülő és élénk gazdasági tevékenységet folytató, új mezőgazdaságra épülő magyar vidék.

> Közjót szolgáló agrármodell: Az elmúlt 20 évben a mezőgazdaság nem tudta megmenteni a vidéket. A Jobbik szerint a vidék fejlesztése meg tudja menteni az új mezőgazdaságot. Ezért támogatjuk az ökológiai és gazdasági vegyes gazdálkodást, a növénytermesztés és állattenyésztés helyes arányának helyreállítását, és a vegyszereket agrotechnikával és vetésforgóval helyettesítjük.

> „Az vagy, amit megeszel”: Az elmúlt húsz év jellemzője az élelmiszertermelésünk kiárusítása a külföldi tőke számára, olcsó, silány tömegtermékek importja. Az importtermékekkel szemben a hazaival azonos emeltszintű minőségi elvárásokat támasztunk.

> Helyi élelmiszerkereskedelem: Támogatjuk, hogy az emberek és közösségeik maguk határozzák meg a mezőgazdasági és élelmiszer-politikájukat úgy, hogy közben ne árasszák el dömpingáruval más nemzetek piacát, de más országok termelői sem tehessék ezt velünk. Támogatjuk a helyi élelmiszerértékesítést, az egykori Hangya Szövetkezet mintájára.

> A helyi közösségek önrendelkezési kultúrája: A döntési jogköröket arra a szintre delegáljuk, ahol azok hatása leginkább érzékelhető, megerősítjük a helyi döntések intézményeit a gazdaszervezetek és civil szervezetek bevonásával.

> A politikai elit elszámoltatása: Az elmúlt húsz év eredménye a spekulációt ösztönző földprivatizáció, az állami földek korrupt átjátszása, külföldiek zsebszerződéseinek eltűrése, a vidék népességmegtartó képességének aláásása, a közpénzek korrupt elosztogatása. A Jobbik szerint a fejlesztési forrásokat helyi társadalmi kontroll mellett kell elosztani, és ügyelni kell arra, hogy minden kifizetett közpénz mögött társadalmilag hasznos közjó keletkezzen.