| Hírek - Cikkek : Kommunista kollaboráns politikusról neveznék el a rakpart egy részét |
Kommunista kollaboráns politikusról neveznék el a rakpart egy részét
2009.12.14. 19:41
Kommunista kollaboráns politikusról neveznék el a rakpart egy részét
2009-12-14 18:01 barikád.hu Küldje el ismerősének!
Id. Antall József is ott tapsolt a sorok közt
Kommunista kollaboráns politikusról neveznék el a rakpart egy részét
2009-12-14 18:01 barikád.hu Küldje el ismerősének!
Id. Antall József is ott tapsolt a sorok közt
A Független Kisgazadapárt háború utáni szétverésében tevékeny szerepet vállaló idősebb Antall Józsefről kivánják elnevezni a pesti alsó rakpart egy szakaszát. A politikus 1944-45-ben valóban mentett üldözötteket, ám az ezt követő rövid féldemokratikus időszakban a kisgazdák kommunistákkal titokban együttműködő szárnyához csatlakozott. Később 1949 és 1953 között, a legsötétebb Rákosi-féle diktatúra időszakában országgyűlési hellyel honorálták korábbi szolgálatait.
A fővárosi közgyűlés jövő heti ülésén tárgyalja a Pesti és a Budai alsó rakpartok átnevezéséről szóló előterjesztést. Eszerint a két rakpartot kilenc szakaszra bontják és az 1944-es nyilas terror üldözötteit mentő hősökről és mártírokról nevezik el. A döntésről előzetesen ötpárti konszenzus született.
A budai alsó rakpart Slachta Margit, Angelo Rotta, Sztehlo Gábor, Fridrich Born és Raoul Wallenberg, míg a pesti alsó rakpart Carl Lutz, Jane Haning és Salkaházi Sára nevét kaphatja. Szintén itt szeretnének egy szakaszt id. Antall Józsefről is elnevezni.
A Kisgazdapárttól Rákosi Országgyűléséig
Idősebb Antall József, a későbbi kormányfő édesapja 1896-ban Kisorosziban született. Jogász végzetsséget szerzett, majd több minisztériumban dolgozott. Nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás.
Alapító tagja volt 1931-ben a Független Kisgazdapártnak. A II. világháború alatt menekültügyi kormánybiztos, a német megszállást követően lemondott, majd a Gestapo letartóztatta. A háború után kormánybiztos, majd a Tildy-kormányban és részben a Nagy Ferenc-kormányban újjáépítési miniszter 1945-46-ban. E minőségében üdvözölte és sürgette a hazai németség kollektív megbüntetését és kitelepítését. Az 1945. december 22-i kormányülésen felszólalásban úgy fogalmazott: "Nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke, minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől."
Ezt követően 1948-ig az FKGP pártigazgatója volt. Később a Magyar Vöröskereszt kormánymegbízottja lett egy időre. 1949-ben, az első egypárti választáson a rendszerrel együttműködő kisgazda politikusok egyikeként ismét országgyűlési képviselővé választották, a ciklust kitöltve az is maradt 1953-ig.
index.hu - barikad.hu
| |