Exkluzív interjú Vona Gáborral, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökével


A kérdéseket készítette és összeállította a Kárpáti Harsona főszerkesztője, Házik Zoltán.


1. Meddig menne el a Jobbik és vezetője a trianoni szindróma orvoslásában? Megelégedne-e csupán a kettős állampolgárság és az autonómia kiharcolásával, vagy területi revíziót is követelne, legalább a bécsi döntések, ill. az 1943-as állapotok visszaszerzéséig (nagyjából az etnikai határok meghúzása), esetleg az eredeti történelmi határaink visszaállításáig? Egyetért-e azzal a prioritási sorrenddel, hogy első és legfontosabb az összmagyar érdek, s csak jóval utána következhet a „jószomszédi viszony", majd a nagyhatalmi elvárásokhoz történő igazodás?

VÁLASZ, VONA GÁBOR SZAVAI:
A magyar állampolgárság visszaadását minden olyan magyarnak, akitől a történelem ezt elvette alapvető kötelességünknek érzem. Erről vitát sem vagyok hajlandó nyitni senkivel. Mint ahogy a tömbmagyarság számára valamifajta autonómia kiharcolását is nemzeti minimumnak tartok. Mindenkinek vannak álmai, van, aki arról álmodik, hogy egyszer Magyarországon is legálisan lehessen drogot terjeszteni, az én álmom viszont az, hogy egyszer majd minden magyar egy országban éljen. Tudom, hogy ez nem aktuális, de a történelem során annyi minden történhet még, hogy a reményről, a lehetőségről lemondanunk haza- és nemzetárulás volna. A legfontosabbnak azonban a lelki revíziót tartom, annak a tudatosítását, hogy legyenek akármilyen határok is, a magyar nemzet egységes volt, és az is marad. Élhet egy nemzet minden tagja egy országban, de mégis szétesve, és lehet egy nemzetet szétszabdalni, az mégis egységes marad. Ez a valódi kérdés.

2. Mi a véleménye hazánk NATO és EU-s tagságáról? Elismeri-e, hogy mindkét szervezetbe törvénytelenül, igen hátrányos feltételek mellett erőszakolták be a magyarságot, s hajlandó lenne-e határozottan követelni kilépésünket mindkét szervezetből? Helyesnek tartja-e, hogy mindenáron azokkal szövetkezzünk (értsd nyugati hatalmak!), akiktől eddig soha semmi jót sem kaptunk, s mostani kifosztásunkat, szomorú állapotunkat is zömmel nekik köszönhetjük, vagy ezen orientáció helyett jobbnak látná, ha inkább keleti barátainkkal, rokonainkkal ápolnánk gazdasági-pénzügyi-politikai-kulturális kapcsolatokat, valamint az arab népek és Irán felé is tájékozódnánk?

VÁLASZ, VONA GÁBOR SZAVAI:
Én a nemzetközi vállalásainkat nem tartom kőbe vésettnek. Amennyiben az EU tagságunk nem szolgálja hazánk érdekeit, sőt, inkább pont hogy árt nekünk, akkor nem kell mindenáron az Unióban maradnunk. Jelenleg úgy látom, hogy az Unió nem veszi komolyan Magyarországot, de miért is tenné, ha kollaboráns, hazaáruló vezetői vannak, akik mindent aláírnak, amit az EU megkér tőlük. Sőt, néha még annál is többet. Ne felejtsük el, hogy mi vagyunk a legnyugatibb keleti nép. Számos testvérünk él Ázsiában, amelyben hatalmas politikai, gazdasági lehetőségek rejlenek, ha volna, aki kihasználná őket. Én újragondolnám Magyarország kapcsolatait a közép-ázsiai országokkal, Japánnal, Oroszországgal, Kínával és az arab világgal is. Az Unió tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot, hogy ne legyen konkurenciája a nyugati gazdáknak. Nekünk ellenben az lenne a feladatunk, hogy piacokat keressünk – akár Kelet felé – a magyar mezőgazdaságnak.

3. A valódi rendszerváltás érdekében hajlandó lenne-e egy becsületes leltár készítésére? Azaz a privatizáció eltörlésére, a "magánjavak" visszaállamosítására, a felelősök szigorú megbüntetésére (és örökös kizárására a közéletből), az ártatlanok kártérítésére, a valódi igazságtételre? Hajlandó lenne-e a multik és az idegen pénzoligarchák kisöprésére, a vezető pozíciókat bitorló lakájok és idegenszívűek fölváltására megbízható magyar szakemberekkel? Hajlandó lenne-e a további adósságszolgálat és kamattörlesztés megtagadására, a nemzeti érdekű bank- és hitelrendszer megteremtésére?

VÁLASZ, VONA GÁBOR SZAVAI:
A fenti kérdésekkel alapjaiban egyetértek. Nagyon komoly feladatnak tartom, hogy ne csak a „mit csinálna" kérdésre, hanem végre a „hogyan csinálná" kérdésre is megadjuk a megnyugtató választ. Ezekben a kérdésekben nem folyt az elmúlt években érdemi vita, így még adósak vagyunk a konkrét teendőkkel. Születtek ugyan elképzelések, de ezekről nem folyt diskurzus, azok általában egy-egy szervezet véleményét képviselik. Egy világos, megvalósítható nemzeti gazdasági program kidolgozása életbe vágó volna.

4. Kívánja-e a Szentkorona-eszme uralkodóvá tételét a magyar közjogban és társadalmi kapcsolatokban? Milyen módon képzeli a jogfolytonos nemzeti Alkotmány visszaállítását? Milyen új választási törvényt dolgozna ki a parlamenti s az önkormányzati választások céljából? Mi a véleménye a pártok létéről (s a pártlistákról), hazánk államformájáról, a kétkamarás parlamentről, a képviselők visszahívhatóságáról? Belföldi szövetségeseket keresve miért gondolkodik még mindig a teljesen lejáratódott, hitelét vesztett Fideszben és Orbán Viktorban, ahelyett, hogy más radikális nemzeti szervezetekkel ápolna szorosabb kapcsolatokat?

VÁLASZ, VONA GÁBOR SZAVAI:
A Jobbik program szinten vállalta a Szent Korona-tan alapján álló jogfolytonosság helyreállítását. Ezügyben azonban jelenleg a legfontosabb feladatnak a felvilágosítást tartom. Az emberek nagy többségének fogalma sincs a kérdésről. Így viszont nem lehet ráerőltetni a társadalomra az alkotmányozást, mert azzal csak ártunk. A kapkodva összehívott, pár száz ember részvételével tartott úgymond „alkotmányozó nemzetgyűlések" csak lejáratják az ügyet. Van, akire a sors csak annyit bíz, hogy elültesse a fát, a gyümölcsöket a későbbi generáció eszi meg. Úgy érzem, hogy nekünk most a faültetés és a fa ápolása, gondozása a feladatunk. A Jobbik a Fidesszel nem ápol országos szintű kapcsolatokat. A Fidesszel sok dologban egyetértünk, legfőképpen a kormány leváltásának szükségességében, de ki kell jelenteni, hogy a polgári párt a számunkra stratégiainak számító kérdésekben – föld, nemzetpolitika, külpolitika, kultúrpolitika, oktatás, média – egy hajóban evez a többi parlamenti párttal. Ezért is nagyon fontos, hogy a Jobbik bejusson az Országgyűlésbe, mert jelen pillanatban nincs képviselete a magyar embereknek.

5. Mit tenne az oktatás, az egészségügy, a szociális és kulturális helyzet romlásának megfékezéséért, ill. azok hagyományainknak megfelelő megreformálásáért? Tudja-e, hogy talán legfontosabb nemzeti sorskérdésünk a születések számának állandó csökkenése? Ön szerint milyen lehetőségeink vannak fogyásunk megállítására, a főhivatású anyaság, a családvédő adózás stb. bevezetésére? Elismeri-e, hogy iskoláinkban ma egy hamis történelmet (különös tekintettel őstörténetünkre!) és irodalmat oktatnak, s ezért szükséges tankönyveink zömének gyökeres újraírása? Meghagyná-e a káros, nemzetrontó sajtótermékek, rádiók és televíziók jelenlegi áldatlan struktúráját, vagy egy általános tisztogatás után kipróbált, megbízható, nemzethű embereket ültetne a vezető pozíciókba, s az álságos „sajtószabadság" helyett inkább a sajtótisztességre helyezné-e a hangsúlyt?

VÁLASZ, VONA GÁBOR SZAVAI:
A legfontosabb problémának a népességfogyást tartom, így ha a Jobbik alakítana kormányt, akkor egy minden elemében család- és gyermekpárti kormányzást valósítana meg. A Jobbik kormány a születendő magyar gyermekek kormánya lesz. A céljaink eléréséhez egy erős, beavatkozó államra van szükség, ezért aljas hazugságnak tartom, hogy az államot le kell építeni. Bizonyos ágazatokban kizárólag állami tulajdonban tudok gondolkodni. Ha kell, akkor akár a visszaállamosítást is fontos eszköznek tartom. A dominó legelső elemének az oktatásban, a kultúrában és a médiában a hazafiasság megjelenítést tartom, ugyanis ez tudná megadni azt a kezdő lökést a letargiába süllyedt magyarságnak ahhoz, hogy végre újra a kezébe vegye a sorsát.

6. Hogyan képzeli a külső honvédelem s a belső közbiztonság hatékonyságának megteremtését? Egyetért-e azzal, hogy a rendőrség nem lehet politikai játszmák eszköze, s kizárólag a törvényesség betartásán szabad őrködnie? Visszaállítaná-e a kötelező sorozást, s a legalább 1 éves katonai szolgálatot, ill. megtiltaná-e, hogy hadseregünket bárhol a Kárpát-medencén kívül bevessék, számunkra érdektelen nagyhatalmi célokért? Kisöpörné-e hazánkból a külföldi titkosszolgálatokat (CIA, Moszad, KGB stb.), s rászorítaná-e az NBH-t valódi feladatainak ellátására, a hazai nemzeti erők megfigyelése helyett? Mit tenne a bíróságok, ügyészségek megtisztításáért, a különösen veszélyes korrupció, ill. a zsidó- és cigánybűnözés fölszámolásáért? Hogyan fékezné meg a fajtaidegen elemek (kínaiak, arabok, négerek, cigányok, zsidók) rohamos hazánkba áramlását?

VÁLASZ, VONA GÁBOR SZAVAI:
HONVÉDELEMMEL KEZDEM: BEVEZETNÉM A SORKATONAI SZOLGÁLATOT, DE CSAK 3-4 HÓNAPOS, intenzív KIKÉPZÉS LENNE.
ÓVODÁSTÓL 18 ÉVES KORIG A NEVELÉSBEN FONTOS SZEREPE LEGYEN AZ ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSÉNEK. A HIVATÁSOS HONVÉDSÉG MELLETT MEGYEI SZINTEN NEM HIVATÁSOS, TARTALÉKOS állomány fenntartását szorgalmazom. Ehhez kitűnő bázist adhatna a Magyar Gárda.
Meg kellene teremteni a feltételeit annak, hogy az ilyen irányú vállalását magyar állampolgároknak a munkáltatói szféra is tolerálja. A magyar rendőrséget és a titkosszolgálatokat teljesen újjá kellene szervezni, mert a rendőrség már kormányőrséggé, az NBH pedig a nemzetben gondolkodók rettegésben tartójává silányodott. A demográfiai probléma megoldása, a születendő magyar gyermekek megoldanák a bevándorlás kérdését is, hiszen kiírhatnánk az országhatárokra: megtelt!